Nőgyógyászat

Méhnyak rákszűrés

A méhnyak jóindulatú sebei, rákelőző elváltozásai és a kezdeti még gyógyítható stádiumban lévő rák könnyen diagnosztizálható, felismerhető a rendszeresen elvégzett nőgyógyászati szűrővizsgálattal. Mit is jelent ez? Elsődleges szűrővizsgálaton a tünet- és panaszmentes nők időszakonkénti, rendszeres vizsgálatát értjük. Fájdalmatlan, gyors, szövődménymentes és szakszerű elvégzése esetén közel 100% a találati biztonság.

Miért fontos a szűrés?

A női nemi szervek harmadik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedése a méhnyakrák. Magyarországon évente csaknem 600 nő hal meg e súlyos megbetegedésben, mely a női nemi szervi rákok 10-12%-át teszi ki. Bár az utóbbi évtizedben előfordulási gyakorisága csökken, a veszélyeztetett életkor azonban sajnos az egyre fiatalabb korosztály felé tolódik el. Ennek egyik oka a már serdülőkorban elkezdett és rendszeres nemi élet, a partnerek gyakori cserélgetése a promiszkuitás , amely számos rizikófaktort jelent. A nem kezelt gyulladások, folyások és méhszájelváltozások melyek gyakran társulnak vírusos fertőzéssel (Human Papilloma Vírus, HPV) , rákelőző állapoton át a rettegett rákká fejlődhetnek.

A vizsgálat menete

A szeméremtest megtekintése után a hüvely feltárása: tükörvizsgálat kolposzkóp használata mellett áttekintjük a hüvelyfalakat és a méhszájat. Ezután megfelelő eszközökkel citológiai vizsgálathoz anyagmintát veszünk a méhszáj felszínéről és a méhnyakról, amely a vizsgáló orvos számára csak részben áttekinthető. A citológiai szűrés a méhnyak levált hámrétegeinek vizsgálatát jelenti. Ez a Papanicolauról elnevezett Pap-teszttel történik. A levett mintából kenetet készítenek, fixálás és speciális festés után történik a mikroszkópos vizsgálat.

• P1, P2 leletekben daganatgyanú nincs, további kezelést nem igényel
• P3 eredmény esetén megfelelő kezelés után a vizsgálat ismétlése javasolt. Ha a lelet újból P3, akkor a szövettani elemzés elvégzése feltétlenül javasolt
• P4, P5 eredmény esetén már daganatgyanús, ill. rákos sejtek láthatók. Ilyenkor szövettani vizsgálat szükséges, mely leggyakrabban a méhszáj kúp alakú kimetszését jelenti. E kis műtéttel biztosítható a pontos diagnózis, és az esetek nagy részében ez a gyógyulást is jelenti

A citológiai anyagvétel (kenet) után végezzük a kolposzkópos vizsgálatot. A kolposzkóp 7,53-szoros nagyítást biztosító, megfelelő fényforrással ellátott optikai eszköz. Ennek segítségével olyan testfelszíni és testüregi hámelváltozások ismerhetők fel, amelyek szabad szemmel nem láthatók, illetve a látott elváltozás súlyossága jól megítélhető. Előnye, hogy a szöveteket élőben, saját környezetükben vizsgálhatjuk, valamint könnyen ismételhető. Ecetsav- és jódtartalmú szer alkalmazásával a kóros területek jól elkülöníthetők az ép szövetektől.

Mivel könnyen megismételhető, a gyakorlott vizsgáló orvos pontos választ adhat a folyamat javulásáról vagy rosszabbodásáról. A vizsgálat végeztével az orvos a citológiai eredmény kivételével mindenről tájékoztatni tudja a pácienst. Ismétlést vagy további kezelést igénylő citológiai eredményről telefonon értesül a beteg. A két módszer együttes, gondos alkalmazása biztosítja a szűrővizsgálat nagy hatékonyságát.

Ezután következik az úgynevezett bimanuális (kétkezi) vizsgálat, amely során kitapintjuk a méhet, megállapítjuk annak helyzetét, nagyságát, tájékozódunk a petevezetők és a petefészkek állapotáról. A nőgyógyászati szűrővizsgálat elengedhetetlen, szerves részét kell, hogy képezze az emlők áttapintása is.