Dr. Palotai Zoltán
főorvos
Beszélt nyelvek:
magyar, német
Rendelési idő
- 16.00-20.00
Páciens fogadás:
18 éves kortól
Dr. Radics Sándor
főorvos
Beszélt nyelvek:
magyar, angol
Rendelési idő
- 13.00-19.00
Páciens fogadás:
16 éves kortól
Belgyógyászat
A belgyógyászat az általános orvoslás egyik legösszetettebb szakterülete, amelyben a gyógyítás mellett a megelőzés is egyre nagyobb szerepet kap. A belgyógyász szakorvos elősorban a belső szervek és szervrendszerek kóros elváltozásaival, működési zavaraival foglalkozik. Számos szakterület alapul belgyógyászaton, például: a cukorbetegség kezelésével foglalkozó diabetológia , az emésztőrendszert vizsgáló gasztroenterológia, a hormonháztartás működésével foglalkozó endokrinológia, a vese betegségeit kezelő nefrológia, a szív-és érrendszer betegségit feltáró kardiológia, a légzőrendszert vizsgáló pulmonológia, valamint a vérképződéssel foglalkozó hematológia.
A belgyógyász szakorvos a páciens kezelése során ezeket a szakterületeket hangolja össze. Szerepe a háziorvoshoz hasonlítható, mert egyaránt előfordulhat, hogy csak egy – egy akut betegséget gyógyít, vagy évekig tartó gondozó szerepet tölt be a krónikus betegségek kezelése kapcsán.
MIKOR ÉRDEMES BELGYÓGYÁSZHOZ FORDULNI?
Abban az esetben indokolt a belgyógyász felkeresése, ha páciens tünetei bizonytalanok, nincsen konkrét elképzelése honnan ered a panasza, így azt sem tudja eldönteni, hogy mely szakorvoshoz forduljon:
- Általános tünetek: fáradtság, levertség, sápadtság, gyengeség és rossz közérzet
- Magas vérnyomás és koleszterin szint esetében
- Étvágytalanság, émelygés, hányinger
- Hirtelen bekövetkező és nagymértékű fogyás vagy hízás
- Nyelési nehézségek, gyomorégés, refluxos panaszok
- Tartós hasi fájdalom, puffadás
- Általános állapotfelmérés
- Műtét előtti kivizsgálás
MI TÖRTÉNIK A BELGYÓGYÁSZATI VIZSGÁLAT ALATT?
A belgyógyászati vizsgálat a kórelőzmény felvételével kezdődik: a szakorvos alaposan kikérdezi a pácienst a jelenlegi panaszairól, korábbi betegségeiről, esetleges műtéteiről, a rendszeresen szedett gyógyszereiről, ismert allergiájáról, túlérzékenységeiről, a családban előforduló megbetegedésekről illetve a páciens életviteléről. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, mely nem jár fájdalommal. A szakorvos először megtekinti a bőr és a látható nyálkahártyák színét majd megméri a páciens vérnyomást és pulzusát. Sztetoszkóp segítségével meghallgatja a szivet és a tüdőt, majd kézzel áttapintja a pajzsmirigyet, a nyirokcsomókat és ellenőrzi a hasi szervek (máj és lép) állapotát. A kórelőzmény és a fizikális vizsgálat után a pontos diagnózis meghatározása érdekében további vizsgálatokat rendelhet el: laboratóriumi vizsgálat – vérvétel - , valamint röntgen, MR, CT és EKG vizsgálatok.
HOGYAN ÉRKEZZEN A VIZSGÁLATRA?
Hozza el a belgyógyászati kezelésekkel kapcsolatos orvosi leleteit, esetleges műtétek zárójelentéseit, mert a betegségek összefügghetnek egymással. Emellett fontos, hogy a páciens ismertesse a korábban szedett gyógyszereinek listáját, valamint azok adagolását is a szakorvossal.
Belgyógyászat
A belgyógyászat az általános orvoslás egyik legösszetettebb szakterülete, amelyben a gyógyítás mellett a megelőzés is egyre nagyobb szerepet kap. A belgyógyász szakorvos elősorban a belső szervek és szervrendszerek kóros elváltozásaival, működési zavaraival foglalkozik. Számos szakterület alapul belgyógyászaton, például: a cukorbetegség kezelésével foglalkozó diabetológia , az emésztőrendszert vizsgáló gasztroenterológia, a hormonháztartás működésével foglalkozó endokrinológia, a vese betegségeit kezelő nefrológia, a szív-és érrendszer betegségit feltáró kardiológia, a légzőrendszert vizsgáló pulmonológia, valamint a vérképződéssel foglalkozó hematológia.
A belgyógyász szakorvos a páciens kezelése során ezeket a szakterületeket hangolja össze. Szerepe a háziorvoshoz hasonlítható, mert egyaránt előfordulhat, hogy csak egy – egy akut betegséget gyógyít, vagy évekig tartó gondozó szerepet tölt be a krónikus betegségek kezelése kapcsán.
MIKOR ÉRDEMES BELGYÓGYÁSZHOZ FORDULNI?
Abban az esetben indokolt a belgyógyász felkeresése, ha páciens tünetei bizonytalanok, nincsen konkrét elképzelése honnan ered a panasza, így azt sem tudja eldönteni, hogy mely szakorvoshoz forduljon:
- Általános tünetek: fáradtság, levertség, sápadtság, gyengeség és rossz közérzet
- Magas vérnyomás és koleszterin szint esetében
- Étvágytalanság, émelygés, hányinger
- Hirtelen bekövetkező és nagymértékű fogyás vagy hízás
- Nyelési nehézségek, gyomorégés, refluxos panaszok
- Tartós hasi fájdalom, puffadás
- Általános állapotfelmérés
- Műtét előtti kivizsgálás
MI TÖRTÉNIK A BELGYÓGYÁSZATI VIZSGÁLAT ALATT?
A belgyógyászati vizsgálat a kórelőzmény felvételével kezdődik: a szakorvos alaposan kikérdezi a pácienst a jelenlegi panaszairól, korábbi betegségeiről, esetleges műtéteiről, a rendszeresen szedett gyógyszereiről, ismert allergiájáról, túlérzékenységeiről, a családban előforduló megbetegedésekről illetve a páciens életviteléről. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, mely nem jár fájdalommal. A szakorvos először megtekinti a bőr és a látható nyálkahártyák színét majd megméri a páciens vérnyomást és pulzusát. Sztetoszkóp segítségével meghallgatja a szivet és a tüdőt, majd kézzel áttapintja a pajzsmirigyet, a nyirokcsomókat és ellenőrzi a hasi szervek (máj és lép) állapotát. A kórelőzmény és a fizikális vizsgálat után a pontos diagnózis meghatározása érdekében további vizsgálatokat rendelhet el: laboratóriumi vizsgálat – vérvétel - , valamint röntgen, MR, CT és EKG vizsgálatok.
HOGYAN ÉRKEZZEN A VIZSGÁLATRA?
Hozza el a belgyógyászati kezelésekkel kapcsolatos orvosi leleteit, esetleges műtétek zárójelentéseit, mert a betegségek összefügghetnek egymással. Emellett fontos, hogy a páciens ismertesse a korábban szedett gyógyszereinek listáját, valamint azok adagolását is a szakorvossal.
